A FELISMERÉSTŐL
A HARMÓNIÁIG
 
Kevevári M. Katalin
Harmónia Iskolája
A Tudományos Relaxációs Meditációs Technológiát (TRMT) Harmónia Iskolánkban tanítjuk
Könyvajánló
Kevevári M. Katalin: Agytréning. Szabad Föld Kiadó, Budapest, 2004.
AZ AGY ELEKTROMOS MŰKÖDÉSE

EEG-vizsgálattal lehet feltérképezni agytevékenységünket, élettani sajátságainkat és a működésbeli eltéréseket. Az itt látható kép azt a pillanatot örökítette meg, amikor Bálint Andrea káoszkutató pszichológus-agytréner – a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének Pszichofiziológiai Osztályán – agytréningezés közben EEG-felvételt készített agyam működéséről.

Az EEG az egyetlen agyhullám-aktivitást követő módszer, folyamatában képes regisztrálni agyhullámaink változását. Ezzel az érzékeny műszerrel, a „húros galvanométerrel” a fejem bőrének sok-sok pontjáról számítógéphez csatlakoztatva figyelték agyhullámaim nagyságát és szaporaságát. A számítógép mért, összegzett és az eredményből színes térképszerű mintát rajzolt – ennek mennyiségi EEG, azaz QEEG, vagy elektromos agytérképezés a neve.

Mit tud az EEG?
Ezzel az eljárással például sajátságos eltéréseket mutattak ki elmebetegek homloklebenyi működésében – méghozzá a pszichés tünetektől függően többfélét is –; változásokat írtak le depressziós emberekben, pánikbetegekben a roham előtt és alatt; a homloklebeny „túlműködésére” utaló jeleket észleltek a „kényszeresen” számoló, mosakodó, kínos gondolatokkal küszködő betegeknél és így tovább. Az elektromos agytérképezés jelzi a medicinák hatásait, sőt megkülönbözteti az egyes gyógyszereket: más képet ad, mondjuk, a Seduxen és mást az Anxion hatásáról, pedig mindkettő szorongás ellen való. Az EEG adataiból az is kiolvasható, hogy a gyógyszerek az agy melyik részén fejtik ki hatásukat.
S ami mindezeknél is izgalmasabb: e módszerrel kimutathatók bizonyos agyi adottságok – a sérülékenység, a fogékonyság jelei – az egészséges emberekben is. A skizofrén betegeknek a hangokra adott agyi elektromos válaszai gyakran eltérnek az egészségesekétől, s némelykor ugyanezt az eltérést mutatják a betegek egészséges rokonai, egészséges ikerpárjai is.
Az ismétlődő, egyre erősödő fényingerre az agyi válasz egyes emberekben egyre nagyobb lesz, másokban egy ponton túl csökkenni kezd – mintha az ô agyuk védekezne ellene. Ez az adottság ugyanúgy tartós jellemzője az embernek, mint a személyisége, a karaktere, a jelleme. Kaliforniai kutatók azt találták, hogy a válasznövelők között jóval gyakoribb a depressziós betegség, több az alkoholprobléma, sőt még az öngyilkosság is, mint a válaszcsökkentők csoportjában.
Csupa izgalmas, ma még nyitott kérdés, amelyek megválaszolásához az EEG jóval szélesebb körben is hasznosítható.

Az agy vegyi anyagai
Agysejtjeink elektromos működését frekvenciák szerint csoportosítjuk: béta, alfa, théta, delta sávokra vagy tartományokra.  Hans Berger nevéhez fűződik – a görög abc első betűjéről elnevezett – alfa agyhullám-jelenség leírása. Minden agyhullám felszabadít valamilyen vegyi anyagot az agyban. Sejtjeink állandóan „üzletelnek”a környezetükkel: anyagokat vesznek fel és anyagokat adnak le magukból.

A legfontosabb kémiai vegyületek – hírmolekulák, ingerületátvivő anyagok – az agyban:
Acethylcolin
Ideális esetben: magas IQ-t, kiváló memóriát eredményez. Ha túl kevés szabadul fel, memóriavesztést, IQ-csökkenést, gyengeséget, hallucinációkat, ám ha túl sok, felfokozott izgalmi állapotot tapasztalhatunk.
Dopamin
A szükséges mennyiségben jelenlevő dopamin a munkamemóriához kapcsolódó sejttevékenységünkért felel. A dopamin a figyelem és az emlékezés szabályozója, de a rövid távú memória – RTM – éberségét is „felügyeli”.
Noradrenalin
Az információk elsajátításához, a memória funkciókhoz segítő vegyi anyag. Amennyiben túl kevés termelődik, lecsökken memorizáló képességünk, hajlamossá válhatunk a letargiára. A túl sok noradrenalin szorongást okoz.
Szerotonin
A lelki egyensúlyunkért felel, a legfontosabb viselkedésünket szabályozó vegyi anyag.  Jó esetben megakadályozza a túlérzékenységet, a visszahúzódást, vagy az elhamarkodott indulatosságot. Ha túl kevés termelődik, depresszió, agresszivitás, érzékenység, drog-, alkohol-, nikotin-, koffeinéhség a következménye. Túl sok szerotonin hallucinációhoz vezet.

Különböző külső ingereket – kellemeseket vagy kellemetleneket – kapunk, melyekre a szervezetünk különböző agyhullám-aktivitással válaszol.
Képzeljenek el egy óriási hírközpontot, tele újságíróval. Akkor, amikor történik valamilyen esemény, arról valakinek tudósítani kell. Általában olyan lesz a tudósítás stílusa, amilyen az újságíró mentális állapotának megfelelő érzékenysége az adott témára. A leadott anyagot aztán a szerkesztő elolvassa, természetesen a mentális állapotának megfelelő érzékenységgel kihagyva a nemkívánatos részeket, illetve bővebb kiegészítést kérve. Végül, akik a lapban elolvassák a híreket, megnyugszanak vagy feldúltak lesznek, félnek vagy nevetnek. Mentális állapotuk függvényében megtartják maguknak az információt, netán elferdítve továbbítják azt.
Mindannyian agyunk jóltartása vagy elhanyagolása szerint reagálunk a külvilág ingereire!
Az agyi hírközvetítés az idegi ingerek kémiai átvitele. Agyunk idegsejtjei, a neuronok, a szürkeállományban találhatók. Már a terhesség hatodik hónapjától százezer neuron fejlődik percenként. A gyermek két éves korára százmilliárd neuronnal rendelkezik. Ahogy öregszünk, ezek egy része elhal, főként azokról a területekről, amelyeket nem használunk.
Amikor egy idegsejt az inger hatására „tüzelni” kezd, egyszerre minden híranyagát kiengedi magából. Nyúlványa kiszélesedő talpacskában végződik, ennek belsejében piciny, zárt „buborékokban” találhatók maguk a hírmolekulák. Idegsejtjeink a szinopszisokkal érintkeznek. Amikor egy sejt ingerületbe jön, mindenestől kiüríti a „felfújt hólyagokat” a két sejtet elválasztó – néhány ezredmilliméternyi – résbe. A „túlsó parton” landolva ezek hatnak a fogadó sejt hártyáján levő receptorokra. A felesleges „hírek” – hírmolekulák – egy részét az enzimek elbontják. Takarékossági okokból a kibocsátó sejt visszaveszi a nagyobb részüket.
A sejt a receptoraira ható kémiai változások következtében az egész élet során saját maga is alakul, módosul. Mivel a receptorai – „fogadói” – is megváltozhatnak, attól kezdve már ugyanazokra a hírvivő anyagokra is másképpen fog reagálni: „más füllel hallgatja” az addigi „kémiai akkordokat”. Szigorúan véve már nem is ugyanaz a sejt többé!
Idegsejtjeink a receptorokat érő hatásoktól függően, egyedileg és egész életünkön át, folyton alakulnak. Ezért tudjuk az évek múlásával más füllel hallgatni, más szemmel nézni ugyanazt a dolgot, mint korábban.
Meddig élnek az agysejtek? Sokáig. Vannak, amelyek hét évente cserélődnek. Mások ugyanaddig élnek, amíg maga az ember. Pár éves korunktól kezdve osztódnak, szaporodnak.  A hosszú életű agysejtjeink fizikailag (fehérjék formájában) magukban hordozzák egész életünket: örökségünket, összes emlékünket, korábbi reagálásaink nyomait, fejlődésünk útját – mindazt, amit személyiségnek nevezünk.
Agysejtjeink, agyi receptoraink folyamatos, egyéni biológiai változékonysága az alapja az ember egész életén át tartó információszerző, tanuló, emlékező, a világot egyedi módon újrateremtő képességének.

Előző 1 2 3 4 Következő
2008. május 30.